Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kikelet hava !!!

Március 1.
 
1579 – A magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa megalapítja Rómában a Collegium Hungaricumot.
1666 – Makovicán házasságot köt I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona. E házasság révén Rákóczi bekapcsolódott a Wesselényi-összeesküvésbe.
 
 
1917 – Babits Mihályt perbe fogják „Fortissimo” c. háborúellenes verse miatt, és elkobozzák a Nyugat e számát.
1920 – Horthy Miklóst az Országgyűlés a Magyar Királyság kormányzójává (ideiglenes államfővé) választja.
 
 
Március 2.
 
1990 – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen.
Március 3.
 
1318 – János nyitrai püspök kiközösíti az egyházból Csák Mátét.
1568 – Báthori Miklós tölti be az országbírói tisztet.
1687 – Megkezdi működését az eperjesi vésztörvényszék.
1918 – A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország ás az Osztrák–Magyar Monarchia) között.
 
 
Március 4.
 
1562 – A hadadi csatában I. Ferdinánd magyarországi vezérei legyőzik János Zsigmondot.
1849 – I. Ferenc József osztrák császár Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki ("oktrojált alkotmány"), amelyben megszünteti Magyarország önálló államiságát, és a végrehajtó hatalmat a császár kezébe adja.
1945 – Brit-amerikai légitámadás a soproni vasútállomások ellen. Igen komoly veszteség éri a magyar vasúti járműállományt. Szombathelyt is a szövetséges légierő nagy erejű csapása éri. Jelentős anyagi és emberveszteség éri a várost.
 
 
Március 5.
 
1608 – Rákóczi Zsigmond lemond erdélyi fejedelmi trónjáról Báthory Gábor javára.
1849 – Damjanich János és Vécsey Károly csapatai a szolnoki csatában győzelmet aratnak a császáriak fölött, és elfoglalják Szolnokot.
 
 
1917 – A Központi Hatalmak (a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia) aláírják az előzetes békeszerződést a legyőzött Romániával.
1927 – Olasz-magyar örökbarátsági szerződést ír alá Bethlen István és Benito Mussolini.
1938 – Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszédében nagyarányú fegyverkezési programot hirdet meg.
1958 – Petrus József kivégzése.
 
 
Március 6.
 
1583 – Báthory István hármas tanácsot állít Erdély kormányzására.
1924 – Anglia, Franciaország és Olaszország megbízottai aláírják a Magyarország pénzügyi szanálásáról szóló jegyzőkönyveket.
 
 
Március 7.
 
1608 – Báthory Gábor, hajdúi segítségével, az erdélyi fejedelmi trónra lép, lemondatva elődjét, Rákóczi Zsigmondot.
1939 – A magyar kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) átalakult Magyar Élet Pártjává.
 
 
Március 8.
 
1945 – Brit-amerikai légitámadásban megsemmisül a hegyeshalmi rendező pályaudvar és a vasúti fűtőházak.
 
 
Március 9.
 
1890 – Tisza Kálmán magyar miniszterelnök benyújtja lemondását.
1916 – I. világháború: Az ötödik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.
1942 – Kállay Miklós miniszterelnök kormányt alakít.
 
 
Március 10.
 
székely szabadság napja !!!
1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.
            A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.
Tegyük közösen március tizedikét, a Székely Vértanúk Emléknapját a Székely Szabadság Napjává! A marosvásárhelyi emlékoszlop a hajdani Postaréten nemzedékek emlékezetében rögzült, Jókai Mór szavaival élve - mint a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” jelképe. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómia küzdelem jelmondatává!
A Székely Nemzeti Tanács nevében felkérem az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt a közös megemlékezésen, a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában. Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá.      
 

 

 

 
1990 – Horn Gyula külügyminiszter Moszkvában megállapodást köt a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról.
 
 
Március 11.
 
1849 – Bem tábornok Segesvárról indított ellentámadással legyőzi Puchner császári csapatait, és elfoglalja Nagyszebent.
 
 
Március 12.
 
1393 – A Széchy család effektíven is elnyeri a kegyúri jogokat a szentgotthárdi ciszterci apátság felett.
1946 – Kivégzik Szálasi Ferencet.
1999 – Magyarország csatlakozik a NATO-hoz.
 
 
Március 13.
 
 
1848 marcius 13 nemzeti dal szuletese pest petofi sandor
 
1516 – Az elhunyt II. Ulászló királyt fia, a 10 éves II. Lajos követi a trónon. Gyámjai Bakócz Tamás, Bornemisza János és Brandenburgi György.
 
 
Március 15.
 
933  – Madarász Henrik német király a merseburgi csatában megfutamítja a magyarokat.
1655 – Wesselényi Ferencet a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választják.
1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, tüntetések Pesten. Nemzeti ünnep.
 
 
1849 – Az 1848-as forradalom 1. évfordulójára Bem József altábornagy kiűzi az ellenséget Erdélyből.
1860 – Nagyszabású tüntetés Budapesten a Habsburg önkényuralom ellen. A katonaság a tüntetők közé lövet. Halálos lövés éri Forinyák Géza jogászhallgatót.
1920 – Horthy Miklós döntése alapján Simonyi-Semadam Sándor alakít kormányt Magyarországon.
1942 – Háborúellenes tüntetés Budapesten a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. A magyar parasztság nevében a kisgazdapárti Bajcsy-Zsilinszky Endre és a parasztpárti Kovács Imre közösen megkoszorúzzák a Petőfi-szobrot.
1948 – Az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából első alkalommal adják át a Kossuth-díjakat.
1972 – Budapesten több száz fő tüntet a függetlenségért – a rendőrség szétveri a tüntetést.
1986 – A „lánchídi csata” Budapesten: A Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntet a Belvárosban és a Batthyány-örökmécsesnél. A rendőrség erőszakkal lép fel, több személyt elfognak, előállítanak.
2008 - Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején heves összecsapások zajlanak Budapesten a rendőrség és a Művészetek Palotája felé igyekvő 1000–1500 főnyi tüntető között.
 
 
Március 17.
 
1848 – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké. Megalakul az első felelős magyar ministerium (kormány).
 
 
Március 19.
 
1849 – Bem tábornok elfoglalja Brassót, ezzel egész Erdélyből kiűzi az ellenséges osztrák-orosz csapatokat.
1944 – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását.
1946 – Budakeszin megkezdődik a németek kitelepítése. A magyar kormány, a SZEB hozzájárulásával mintegy 4000 embert, a város lakosságának ötven százalékát deportálja Németországba.
1990 – A marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült magyarellenes pogrom kezdete.
 
 
Március 20.
 
1541 – Pest ostroma.
1790 – Kis János társaival megalakítja a Soproni Magyar Társaságot az evangélikus líceumban.
1935 - Endrődi sortűz, 8-an vesztik életüket egy hibás döntés következtében a Békés vármegyei Endrődön végrehajtott csendőrsortűzben.
1990 – A marosvásárhelyi fekete március tetőpontja, 5 halálos áldozattal zajló heves összecsapás a magyarok, valamint a románság és a Román Hadsereg között.
 
 
 
Március 21.
 
1874 – Megalakul a Bittó-kormány.
1919 – A Tanácsköztársaság kikiáltása Magyarországon.
1957 – Megalakul (korabeli hivatalos kifejezéssel „zászlót bont”) a KISZ.
1990 – Befejeződnek Marosvásárhelyen a magyarok és románok közötti összecsapások, ismertebb nevén a fekete március.
2009 – Az MSZP kongresszusán lemondott Gyurcsány Ferenc, kormányfő.
 
 
Március 22.
 
1776 – Mária Terézia eltörli a kínvallatást.
1939 – Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül meg. Még aznap magyar bombázókötelékek támadást intéznek az iglói repülőtér ellen.
1946 – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.
1989 – Magyarországon megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).
 
 
Március 23.
 
1848 – Az országgyűlés alsótáblájának ülésén Batthyány Lajos miniszterelnök ismerteti a kormány ("ministerium") névsorát: Szemere Bertalan belügyek; Deák Ferenc igazságszolgáltatás és kegyelem; Kossuth Lajos országos pénzügy; Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedés; Mészáros Lázár honvédelem; Eötvös József vallás és közoktatás; Széchenyi István közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; Esterházy Pál, a Felség személye körüli miniszter.
1920 – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.
 
 
Március 24.
 
1649 – Pálffy Pált 178 szavazattal nádorrá választják.
Március 25.
 
1442 – Hunyadi János Szebennél legyőzi a Mezid bég vezette török sereget, Kemény Simon megmenti Hunyadi életét.
1447 – Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választják.
 
 
1848 – Horvát Nemzeti Gyűlés Zágrábban. Nemzeti önállósági és polgári demokratikus követeléseket fogalmaznak meg a Magyar Királysággal szemben.
1990 – Az első szabad választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után.
 
 
Március 26.
 
1945 – Pusztító brit-amerikai légitámadás Szombathely rendező pályaudvara és más vasúti létesítményei ellen.
 
 
Március 27.
 
II. Rákóczi Ferencz Borsi1676március 27.
http://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc
 
 
1921 – IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.
 
 
Március 28.
 
1598 – Pálffy Miklós gróf, országbíró és Adolf von Schwarzenberg herceg katonái éjszakai cselvetés után megrohanják a török kézen lévő Győr várát.
1945 – A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.
 
 
Március 29.
 
1464 – Hunyadi Mátyást magyar királlyá koronázzák.
 
 
1598 – Pálffy Miklós gróf, országbíró huszárjai és Adolf von Schwarzenberg herceg császári katonái visszafoglalják Győrt a törököktől.
1989 – A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a Nagy Imre-per áldozatainak exhumálását és azonosítását.
 
 
Március 30.
 
1722 – Az erdélyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. A magyar országgyűlés ugyanezt 1722. június 30-án fogadja el.
1945 – Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.
1988 – Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.
 
 
Március 31.
 
1261 – IV. Béla és V. István magyar királyok Bécsben békét kötnek II. Ottokár cseh királlyal. Ebben lemondanak a Stájerország iránti igényükről.
1387 – Luxemburgi Zsigmondot magyar királlyá koronázzák.
1940 – Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.