Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kikelet hava !!!

Március 1.

 

1579 – A magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa megalapítja Rómában a Collegium Hungaricumot.

1666 – Makovicán házasságot köt I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona. E házasság révén Rákóczi bekapcsolódott a Wesselényi-összeesküvésbe.

 

 

1917 – Babits Mihályt perbe fogják „Fortissimo” c. háborúellenes verse miatt, és elkobozzák a Nyugat e számát.

1920 – Horthy Miklóst az Országgyűlés a Magyar Királyság kormányzójává (ideiglenes államfővé) választja.

 

 

Március 2.

 

1990 – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen.

Március 3.

 

1318 – János nyitrai püspök kiközösíti az egyházból Csák Mátét.

1568 – Báthori Miklós tölti be az országbírói tisztet.

1687 – Megkezdi működését az eperjesi vésztörvényszék.

1918 – A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország ás az Osztrák–Magyar Monarchia) között.

 

 

Március 4.

 

1562 – A hadadi csatában I. Ferdinánd magyarországi vezérei legyőzik János Zsigmondot.

1849 – I. Ferenc József osztrák császár Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki ("oktrojált alkotmány"), amelyben megszünteti Magyarország önálló államiságát, és a végrehajtó hatalmat a császár kezébe adja.

1945 – Brit-amerikai légitámadás a soproni vasútállomások ellen. Igen komoly veszteség éri a magyar vasúti járműállományt. Szombathelyt is a szövetséges légierő nagy erejű csapása éri. Jelentős anyagi és emberveszteség éri a várost.

 

 

Március 5.

 

1608 – Rákóczi Zsigmond lemond erdélyi fejedelmi trónjáról Báthory Gábor javára.

1849 – Damjanich János és Vécsey Károly csapatai a szolnoki csatában győzelmet aratnak a császáriak fölött, és elfoglalják Szolnokot.

 

 

1917 – A Központi Hatalmak (a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia) aláírják az előzetes békeszerződést a legyőzött Romániával.

1927 – Olasz-magyar örökbarátsági szerződést ír alá Bethlen István és Benito Mussolini.

1938 – Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszédében nagyarányú fegyverkezési programot hirdet meg.

1958 – Petrus József kivégzése.

 

 

Március 6.

 

1583 – Báthory István hármas tanácsot állít Erdély kormányzására.

1924 – Anglia, Franciaország és Olaszország megbízottai aláírják a Magyarország pénzügyi szanálásáról szóló jegyzőkönyveket.

 

 

Március 7.

 

1608 – Báthory Gábor, hajdúi segítségével, az erdélyi fejedelmi trónra lép, lemondatva elődjét, Rákóczi Zsigmondot.

1939 – A magyar kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) átalakult Magyar Élet Pártjává.

 

 

Március 8.

 

1945 – Brit-amerikai légitámadásban megsemmisül a hegyeshalmi rendező pályaudvar és a vasúti fűtőházak.

 

 

Március 9.

 

1890 – Tisza Kálmán magyar miniszterelnök benyújtja lemondását.

1916 – I. világháború: Az ötödik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.

1942 – Kállay Miklós miniszterelnök kormányt alakít.

 

 

Március 10.

 

székely szabadság napja !!!

1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

            A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.

Tegyük közösen március tizedikét, a Székely Vértanúk Emléknapját a Székely Szabadság Napjává! A marosvásárhelyi emlékoszlop a hajdani Postaréten nemzedékek emlékezetében rögzült, Jókai Mór szavaival élve - mint a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” jelképe. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómia küzdelem jelmondatává!

A Székely Nemzeti Tanács nevében felkérem az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt a közös megemlékezésen, a Székely Szabadság Napján, Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában. Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá.      

 

 

 

 

1990 – Horn Gyula külügyminiszter Moszkvában megállapodást köt a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról.

 

 

Március 11.

 

1849 – Bem tábornok Segesvárról indított ellentámadással legyőzi Puchner császári csapatait, és elfoglalja Nagyszebent.

 

 

Március 12.

 

1393 – A Széchy család effektíven is elnyeri a kegyúri jogokat a szentgotthárdi ciszterci apátság felett.

1946 – Kivégzik Szálasi Ferencet.

1999 – Magyarország csatlakozik a NATO-hoz.

 

 

Március 13.

 

 

1848 marcius 13 nemzeti dal szuletese pest petofi sandor

 

1516 – Az elhunyt II. Ulászló királyt fia, a 10 éves II. Lajos követi a trónon. Gyámjai Bakócz Tamás, Bornemisza János és Brandenburgi György.

 

 

Március 15.

 

933  – Madarász Henrik német király a merseburgi csatában megfutamítja a magyarokat.

1655 – Wesselényi Ferencet a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választják.

1848 – Az 1848-as forradalom kezdete, tüntetések Pesten. Nemzeti ünnep.

 

 

1849 – Az 1848-as forradalom 1. évfordulójára Bem József altábornagy kiűzi az ellenséget Erdélyből.

1860 – Nagyszabású tüntetés Budapesten a Habsburg önkényuralom ellen. A katonaság a tüntetők közé lövet. Halálos lövés éri Forinyák Géza jogászhallgatót.

1920 – Horthy Miklós döntése alapján Simonyi-Semadam Sándor alakít kormányt Magyarországon.

1942 – Háborúellenes tüntetés Budapesten a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. A magyar parasztság nevében a kisgazdapárti Bajcsy-Zsilinszky Endre és a parasztpárti Kovács Imre közösen megkoszorúzzák a Petőfi-szobrot.

1948 – Az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából első alkalommal adják át a Kossuth-díjakat.

1972 – Budapesten több száz fő tüntet a függetlenségért – a rendőrség szétveri a tüntetést.

1986 – A „lánchídi csata” Budapesten: A Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntet a Belvárosban és a Batthyány-örökmécsesnél. A rendőrség erőszakkal lép fel, több személyt elfognak, előállítanak.

2008 - Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején heves összecsapások zajlanak Budapesten a rendőrség és a Művészetek Palotája felé igyekvő 1000–1500 főnyi tüntető között.

 

március 16

A Magyar Zászló napja !!!

 

 

Március 17.

 

1848 – V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké. Megalakul az első felelős magyar ministerium (kormány).

 

 

Március 19.

 

1849 – Bem tábornok elfoglalja Brassót, ezzel egész Erdélyből kiűzi az ellenséges osztrák-orosz csapatokat.

1944 – Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba, ugyanaznap Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemondását.

1946 – Budakeszin megkezdődik a németek kitelepítése. A magyar kormány, a SZEB hozzájárulásával mintegy 4000 embert, a város lakosságának ötven százalékát deportálja Németországba.

1990 – A marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült magyarellenes pogrom kezdete.

 

 

Március 20.

 

1541 – Pest ostroma.

1790 – Kis János társaival megalakítja a Soproni Magyar Társaságot az evangélikus líceumban.

1935 - Endrődi sortűz, 8-an vesztik életüket egy hibás döntés következtében a Békés vármegyei Endrődön végrehajtott csendőrsortűzben.

1990 – A marosvásárhelyi fekete március tetőpontja, 5 halálos áldozattal zajló heves összecsapás a magyarok, valamint a románság és a Román Hadsereg között.

 

 

 

Március 21.

 

1874 – Megalakul a Bittó-kormány.

1919 – A Tanácsköztársaság kikiáltása Magyarországon.

1957 – Megalakul (korabeli hivatalos kifejezéssel „zászlót bont”) a KISZ.

1990 – Befejeződnek Marosvásárhelyen a magyarok és románok közötti összecsapások, ismertebb nevén a fekete március.

2009 – Az MSZP kongresszusán lemondott Gyurcsány Ferenc, kormányfő.

 

 

Március 22.

 

1776 – Mária Terézia eltörli a kínvallatást.

1939 – Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül meg. Még aznap magyar bombázókötelékek támadást intéznek az iglói repülőtér ellen.

1946 – A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.

1989 – Magyarországon megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).

 

 

Március 23.

 

1848 – Az országgyűlés alsótáblájának ülésén Batthyány Lajos miniszterelnök ismerteti a kormány ("ministerium") névsorát: Szemere Bertalan belügyek; Deák Ferenc igazságszolgáltatás és kegyelem; Kossuth Lajos országos pénzügy; Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedés; Mészáros Lázár honvédelem; Eötvös József vallás és közoktatás; Széchenyi István közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás; Esterházy Pál, a Felség személye körüli miniszter.

1920 – Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.

 

 

Március 24.

 

1649 – Pálffy Pált 178 szavazattal nádorrá választják.

Március 25.

 

1442 – Hunyadi János Szebennél legyőzi a Mezid bég vezette török sereget, Kemény Simon megmenti Hunyadi életét.

1447 – Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választják.

 

 

1848 – Horvát Nemzeti Gyűlés Zágrábban. Nemzeti önállósági és polgári demokratikus követeléseket fogalmaznak meg a Magyar Királysággal szemben.

1990 – Az első szabad választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után.

 

Március 25. 

Ma a legerősebb az imádság !!! 

 

 

Március 26.

 

1945 – Pusztító brit-amerikai légitámadás Szombathely rendező pályaudvara és más vasúti létesítményei ellen.

 

 

Március 27.

 

II. Rákóczi Ferencz Borsi, 1676. március 27.

http://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc

http://hu.wikipedia.org/wiki/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc

 

 

1921 – IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.

 

 

Március 28.

 

1598 – Pálffy Miklós gróf, országbíró és Adolf von Schwarzenberg herceg katonái éjszakai cselvetés után megrohanják a török kézen lévő Győr várát.

1945 – A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.

 

 

Március 29.

 

1464 – Hunyadi Mátyást magyar királlyá koronázzák.

 

 

1598 – Pálffy Miklós gróf, országbíró huszárjai és Adolf von Schwarzenberg herceg császári katonái visszafoglalják Győrt a törököktől.

1989 – A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a Nagy Imre-per áldozatainak exhumálását és azonosítását.

 

 

Március 30.

 

1722 – Az erdélyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. A magyar országgyűlés ugyanezt 1722. június 30-án fogadja el.

1945 – Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.

1988 – Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.

 

 

Március 31.

 

1261 – IV. Béla és V. István magyar királyok Bécsben békét kötnek II. Ottokár cseh királlyal. Ebben lemondanak a Stájerország iránti igényükről.

1387 – Luxemburgi Zsigmondot magyar királlyá koronázzák.

1940 – Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.