Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


magyarok !!!

Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendőelőadás szerkesztett,
rövidített változatát olvashatják.
Ki kell ábrándítanom önöket, mert én nem vagyok történész.
Biológus, orvosember vagyok. Soha nem akartam a magyar
őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt, hogy a múltat
hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia alapján a
csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen betegsége
volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy mitokondriális
DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi kutatócsoporttal.
Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon, untam
magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre:
pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak.
Mindig azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz
később a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a végén már
pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem magam. Amikor Kína nyitott
a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember
mai napig sem juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak, 1915-ben
kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200 olyan embert, amilyenek mi
vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét,
őseit, akkor válasza egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint
mi.
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá avatásom laudációjában az állt,
hogy a magyarság eredetét ott keresem, ahonnan a magyarság származik. Ne
nevessenek! A magyarságeredetről szóló történelmünk politika volt!
Monarchikus politika. A mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját
és a Monarchia történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit,
Shakespearet szoktam idézni.
Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel, hazudtunk reggel és hazudtunk
este". Ennek az embernek teljesen igaza van.
Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság határozza meg a
monarchiabeli magyar történelmet is.
Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok egyik-másik előadóhoz?
Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt mondja, csak más-más oldalról.
Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi azért hozta létre a
Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót,
hogy legyen egy hely, ahol a haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az
Erdélyi Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a meghívásnak,
hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki. Kutatásaim során megtaláltam a bécsi
kancelláriának azt a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis
magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem büszkék. És akkor kitalálták azt a
bohócságot (ma már annak vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó
alsó folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál` Istennek a finnek 2003-
ban átírták tankönyveiket. Az új finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a
nézet, hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de genetika
nincs." Ennyi. őszinték. Akkor került sor a nagy genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint őseink átkelnek az Ural-hegységen, majd
ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot. Hogy mennyi ideig, azt nem
tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink lemennek Levedi
törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk. Nekünk
mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a
mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithűmonarchikusok négy, öt, hatszáz
éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a csúnya arabok, ugye, mert nekünk
hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál` Istennek az arabok erről semmit nem tudnak.
Tizennégy évet tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a
Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi ideig voltak ott a
magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a csúnya besenyők, és hátba támadták
a magyarok őseit, akik asszonyainkat, barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpátmedencébe,
mert más választásuk nem volt.
Európában egyedüli népként sokasodtunk
harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar őstörténetnek a próbája az,
hogy ezerszáz év után harmincszorosára megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk
tartani nyelvünket, meg tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi
kultúránkat, táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember élt, és ma
Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak. Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.
Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk harmincszorosára
sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta megtenni. Gondolják végig!
Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el – most is idegenek
vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv, a francia, az angol, az ibériai, az
itáliai, a görög, a szláv mind indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és ennek a
kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk temetőt dolgoztunk fel
Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az
olasz kollégám, hogy tudom-e, mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami
közhelyet mondtam. Azt mondta: "amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi átvettünk mindent.
Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől, venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk
az asztalnál. Ott a Milánói dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítőt.
Az elsőszövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta,
ami Itáliának a jellegzetessége. Az elsőtésztát
Telekurgesztánban négyezer éve találták fel. Ott, ahol Önök
éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta. Mi lepényt ettünk. Önök
behozták a kovászt. Van rajta paradicsom. Közép-Amerikából
vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a juhot és a
kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi mindent átvettünk, magunkévá
tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa
kultúrája, és a történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök
többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy tőlük." Olasz
kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet.
Ismeri azt a csodát, amit mi véghezvittünk?
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében. Nagyon szeretem a
református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a török például nem jutott fel Észak-
Magyarországra. A német választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus
monarchia hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három és
félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden.
Négyszázhatvan éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem
katalogizálták. Nagyon vigyáznak rá, hogy ne katalogizálják, mert
akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak kutatási
engedéllyel kérhetőki. Elolvasom a négyszázhatvan éves
tankönyveket és a következőáll benne: a magyarság három hullámban jött be a Kárpátmedencébe.
361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és 895. május 10-én, mint Árpád
népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A
magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a
vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a
népesség belsőÁzsiából hozta magával kultúráját, nyelvét. Bejött.
Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia gondolatában? Attila
pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika között és embervért ivott gyermekkorában és
kutya szülei voltak meg szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja be a
Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a Duna-Tisza közén lévő
szarmatákat és a Tiszántúlon lévőgepidákat. Attila 395-ben Tápiószentmártonban született.
Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt.
ők a székelyek. Ezt jól tudjuk.
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a történész írja. De hát a
történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek mindig szüksége
van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra. A történész mindig
kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a nép, mi, akik az igaz
történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az ismereteket, a kódolt ismereteket
a vasárnapi ebédeknél, a kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a
nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen.
Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el
lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science és
a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a
könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a
mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a
finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem én
tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy Kiszelyi István soviniszta,
nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen,
ha az ember magyar akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni kell!
Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog kelni. De úgy kell tennem,
mintha idegen kertész művelné azt, mert engem nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha
le nem fordították a naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások
jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az egyik legnagyobb
magyar ember írásából ıválogasson?! Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni
és meg tudom érteni. A genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német
akadémia elnöke tette a világhálóra tudatosan. İrójuk nem lehet ráfogni, hogy fasiszták és
antiszemiták.
Attila, az elsőévezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai
tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy
befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi 13-
nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó
oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén,
mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt,
amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott egy
könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát
kötelezőtankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv,
hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler
gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam,
vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a
világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és
Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát
Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és
Rómában nevelkedett), hogy: "te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Nem
ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől,
hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első
évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor pontosan leírja. Amúgy
megdöbbentőa kerítése, a székely kapu, a nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most
ötmilliárdba kerül, meg van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt.
Kocsi Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen építjük. Idén
kezdjük, jövıre kész.
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevőeurópaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!
Azért mondom kásaevőeurópaiaknak, mert a következőkönyvem az Eleink lakomája címmel
jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni Belső-Ázsiából száz, háromezer éves
hun receptet. A világ elsőszakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor,
amikor Európa még köleskását evett, mi már tíz főszerrel készítettük a kenget, a pörköltet és
a takenget, a gulyást, valamint a csörögét és az örömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a
kásaevők megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl szerény, befelé él,
nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem
tudjuk. Nincs belénk kódólva a seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk
kódolva :)
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a törzsszövetségből szakadnak ki,
amelyből az őseink. Ugyanolyan kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk,
ugyanaz az írásuk. Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. A
székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt szabad a
tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi tőtartót. Először odaadtuk a
Magyar Tudományos Akadémiának, annak az akadémiának, amelyben a magyar betűszót már
csak idézőjelbe teszem. A tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se
magyar, se tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar" "Tudományos" Akadémiát
és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem óhajtok egy olyan testületben lenni, amely
hazudik, reggel, éjjel, este. Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben
hazugságokat mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön Árpád népe.
Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik század legelején. Onnan
bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre, amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni:
Turán. Aki a turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista volt. Ugyanis
Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délrıl a perzsák lejegyezték a kultúránkat,
leírták az öntözéses gazdálkodásunkat, leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket.
Ezzel szemben a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk őrzött, hajtott, gyűjtögető,
halászó népnek kellett lenni!
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm címmel. Leírta a
magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent magyarul, de hamar betiltották, bezúzták,
indexre tették (az én példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk
gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön félmillió ember a Kárpátmedencébe
és akkor az asszonyok kimennek az erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből
etetnek félmillió embert. Nem tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok, bahtriaiak, a nagy birodalmak, a
Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus középsőkeleti részébe, Európa látókörébe
kerülünk. Ott van Örményország, nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a
nagy örmény szerzőleírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy
akadémikus kutatónk nem volt még Örményországban! Nem volt még a jereváni
könyvtárban!
Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni. Az egyik ilyen
Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv térítőként, mint szerb pap térített
Örményországban és most Magyarországra jött. İörmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy
jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország négyezer éves
királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával rendelkezőkét ország. Itt van az
ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal
könyvtár-jegyzetet írt ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak.
Soha egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják) előkerült egy érdekes
lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne
egy értelmes vezetőnk, mi is dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett
van. Mennyire megijednének a környezőországok attól, hogy Magyarország dúsít. Errefel
bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt
és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták
Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra
járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény
szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500
alapvetőszavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel
ezelőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és
Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és
azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a
monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen.
Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, meg disc, meg
winchester…